Bizet: Nagy kromatikus hangverseny-variációk (Grandes Variations chromatiques de concert)

1868. Kiadta: Hartmann.
 

A negyedóra időtartamú mű a Gyermekjátékok mellett Bizet legjelentősebb zongoradarabja. Terjedelmében és tartalmában kimagaslik az életműből. A téma a felfelé haladó és leereszkedő kromatikus skála 3/4 ritmusba rendezve egyc orgonapont felett. Az egyes variációk dallama is kromatikus fogantatású. A változatok hosszú sorát a dúr és moll hangnemek szellemes egymásutánja és a tételek sokrétű ritmikai megoldása jellemzi. A kor zongoramuzsikájának hatására sok a műben a polaccás, mazurkás változat (1., 4., 8. és 10. variációk). Némely változat (3., 5., 13. ) teljesen zenekari hangzású, telve kromatikusan fel- vagy lefelé haladóakkordsorok tremolóival, miközben a másik kéz a kromatikából kinőtt, mindig változó dallamot játssza. A kromatikus kíséret hol triolákban (2. var.), hol tizenhatodokban (9. var.), hol tizenhatod szeksztolákban (6. var.) fonja körül a dallamot. A technikai nehézségek variációról variációra nőnek, a mű tempója fokozatosan felgyorsul, és Liszt késői zongoraműveinek világát idéző variációban éri el a tetőfokot, ahol már csak egy lépés választja el Bizet-t a dodekafon Reihe-től. Ezután már csak egy bravúros kadencia következik, majd decrescendo ereszkedés és megnyugvás:

A mű technikailag igen nehéz, felvonultatja a korszak virtuóz iskoláinak teljes fegyvertárát, de távol tartja magát az öncélú csillogástól, és következetesen véghezviszi a rendkívül szellemes alapötlet sugallta lehetőségeket. Rokona a B—A—C—H hangokra komponált műveknek és Schumann Szimfonikus etűdjeinek.

Felismerve a műben rejlő lehetőségeket, Felix Weingartner 1939-ben meghangszerelte és bemutatta Bizet alkotásának zenekari változatát. Sajnos azonban mind a zongoramű, mind zenekari változata rendkívül ritkán hallható. A mű néhány variációja és Bizet pár dala betekintést enged abba a soha nem létező és mindörökre eltemetett világba, amely felé a zeneszerző stílusa fejlődött volna, ha a Carmen után el nem szólítja őt a halál.

 

Letöltés / Download

Julia Severus játszik (2009. június, Piano School, Berlin)

Letöltés / Download   vagy   itt  Forrás: Németh Amadé

Három zenei vázlat zongorára vagy harmóniumra (Trois Esquisses musicales pour le piano oů pour orgue espressif)

A Három zenei vázlat 1866-ban keletkezett, és még ugyanabban az évben megjelent az Heugel kiadónál. A harmónium divatos hangszer voltak koriban, de igen sovány volt az irodalma. Ami volt, az is jobbára átirat. Az Heugel megrendelésére készült darabokat Bizet úgy komponálta meg, hogy azok zongorán is előadhatók legyenek.

A három vázlat közül az első kettő határozottan eredetibb a Rajnai daloknál. Az első darab egy Török rondó (RondeTurque) passacaglia-basszustémával indul a jobbkéz tartott e hangja alatt, de aztán Bizet elveti a remek kontrapunktikus lehetőséget, az e hang keleties ékítményekben folytatódik,majd beletorkoll egy kürtkvintes, szimpla kis témába, amely azonban dúrba áttéve rokon a Carmen Habanerájának „Cigánylány, úgy szeress..." szövegű részével (és mindez 8—9 évvel az Habanera keletkezése előtt):

Az A-dúr középrész előrejelzés Az arles-i lány Carillonja felé, majd visszatér a moll-téma, lecsendesül, és a passacaglia-basszusokkal véget ér a tétel.

Letöltés

Sérénade a második tétel. Két taktuson át Desz-dúr akkordokat hallunk, ezek vezetik be az Andantino témáját. Pásztori dallam ez Debussy-ig előremutató harmóniai fordulatokkal mint a példánk második ütemében előforduló tredecim akkordfelbontás:

A Sérénade középrésze A-dúr, a ritmus a keringő és a menüett közt lebeg, egy igen hosszú a orgonapont felett éneklő dallamot hallunk 3/4-ben, míg a kíséret 9/8-nak megfelelő triolákból áll, amelyeknek első hangja két tizenhatod. Ez a jobbkéz duoláival izgalmas poliritmikus játékban egyesül. Ez a szerkezet uralja a Desz-dúr dallam visszatérését is.

Letöltés

A Caprice címet viselő harmadik darab sietséggel összetákolt szalonzene, meg sem közelíti az előző tételek színvonalát.

Letöltés

Julia Severus játszik (2009. június, Piano School, Berlin)

 

Letöltés / Download   vagy   itt


Forrás: Németh Amadé 

Bizet: Rajnai dalok (Chants du Rhin)

A Rajnai dalok (Chants du Rhin) hat zongoradarabja a „lieder pour piano“ műfaji megjelölést viseli, és Bizet-t Joseph Méry költő gyenge versei ihlették megírásukra. Méryvel Baden-Badenben került kapcsolatba és librettót várt tőle, de csak gyenge költeményeket kapott. A döcögő sorokból dalt nem tudott írni, némelyik vers hangulata azonban megragadta képzeletét, és így keletkezett a hat „chant sans paroles". Mindegyik egy-egy Méry-vers címét viseli, és valamennyi darab ajánlása másnak szól.

A sorozat első darabját, a Hajnalt (L'Aurore) első zongoratanárának, Marmontelnek ajánlotta. Andantino espressivo, derűs C-dúrban. A dallam a jobb kézben van, a balkéz tizenhatodos tört akkordjai kísérik. Tiszta, derűs hajnal hangulata ered a műből, vándorlásra igen alkalmas az idő. A darab szabályos dalformában készült és Schumann gyermekdarabjaihoz áll legközelebb.

Elutazás (Le Départ) a második tétel címe, ajánlása Francis Planté zongoraművésznek szól. A dallamot a balkéz játssza, a jobbkéz a mozgás, utazás érzetét keltő triolákkal kíséri:

A dallam egyik kézből a másikba vándorol és gyarapszik,gazdagodik, betölti az arányos dalformát.

Álmok (Les Ręves) a sorozat harmadik darabja. Hangneme Desz-dúr, nyolcadokban kopogó Asz-orgonapontja. Chopin Desz-dúr (Esőcsepp) prelűdje hangulatának, a dallam a Gyöngyhalászok előjátékának rokona. A Rajnai dalok egy példányát Bizet Ambroise Thomas-nak ajándékozta. A neves operaszerző 1866. március 7-én szívélyes hangú levélben köszönte meg az ajándékot. Különösen az Álmok tétel nyerte meg a tetszését, amelyről így ír: „gyöngyszem, amelyet szívesen előadnék, ha zongorista lennék. Köszönöm, hogy gondolt rám". A tétel ajánlása Félix Le Couppey zongoraművésznek szól. Főtémája:

A ciklus negyedik darabja, A cigánylány (La Bohémienne) a maga korában heves vita tárgya volt. Heugel, a sorozat kiadója ízléstelennek tartotta, mások halvány Chopin mazurka-utánzatnak. Bizet öntudatosan megvédte a művét. Heugelnek írja: „Úgy vélem, hogy eredeti ritmust találtam; ön szerint banális... Felkeresem önt holnap reggel vagy holnapután, elbeszélgetünk erről, és megkeressük a zavar okát. Már tárgyaltam a dologról különböző muzsikusokkal— Gounod-val, Guiraud-val stb. A mi Bohémienne-ünket háromszor vagy négyszer lejátszottam többeknek és meggyőződtem arról, hogy kiadványunk legsikeresebb száma lesz. (Pillanatnyilag a közönségről beszélek.) Ha ön azt feleli, hogy ez semmit sem bizonyít, igaza van. Keressük meg tehát a zavar okát, és találni fogunk rá megoldást. Talán inkább az előadásmódon kellene változtatni, mint a kompozíción... "

A darabban nincs semmi chopines, de merészek a harmóniai fordulatai, mint ahogy ezt a dallam moll és dúr változatából vett idézetek is bizonyítják:

A különös táncdallam műfaja határeset a mazurka és a bolero között. Az idézetteken kívül megszólal még a téma E-dúrban, d-, cisz-, és gisz-mollban, a Meno vivo szakasznál az idézett főtéma alatt a balkéz éneklő ellendallamot játszik. Szellemes Kódában, halkan cseng ki a mű, amelyet Charles Délioux zongoraművésznek ajánlott Bizet.

Bizalmas közlések (Les Confidences) az ötödik darab címe, ajánlása Charles Bériot hegedű virtuóznak szól. Előjegyzés E-dúr, Andante, 4/4. A diszkrét dallamot és mormoló szextolás kíséretét a jobbkéz játssza, míg a bal akkordokkal támasztja alá az építményt. Leginkább Mendelssohn szöveg nélküli dalaira emlékeztet ez a tétel, akárcsak az utolsó, a hatodik:

A visszatérés (Le Retour), amelynek ajánlása a pályatársnak és jóbarátnak, Camille Saint-Saëns-nak szól. A Rajnamenti utazás véget ért, az utas örvendezve megtér otthonába. Az ujjongó dallam kísérete megoszlik a két kéz között.

A Rajnai dalokat Heugel kiadó megbízására komponálta Bizet a Szép perthi lány keletkezésének idején. Van e művekben némi elnagyoltság, felszínesség, ami sietségről árulkodik. Bizet kiegyensúlyozott formaérzéke azonban feledteti a mű gyengéit, és ha a többi tétel nem is, a finom dallamívű Álmok és az eredeti Cigánylány maradandó értéke a zongorairodalomnak.

Letöltés / Download

Julia Severus játszik (2009. június, Piano School, Berlin) 

Mp3 44.1 kHz - 320 kbps

Letöltés / Download   vagy   itt


 Forrás: Németh Amadé  

Bizet: A fantasztikus vadászat (La Chasse fantastique)

Georges Bizet-t szenvedélyes kapcsolat fűzte a zongorához. Ha gátlásait le tudta volna vetni, kora egyik legjelentősebb zongoraművésze lehetett volna. Így vallott róla Marmontel, Halévy, Liszt, Berlioz, Saint-Saëns, Guiraud és sokan mások. Mivel félelme visszatartotta a hangversenyezéstől, zongoraművek hosszú sorával hódolt kedvelt hangszerének, és ezeket a műveket intim baráti körben gyakran játszotta.

Legelső zongoradarabjai gyermekkorából és tanulóéveiből maradtak fent, javarészük kéziratban hever a párizsi Bibliothèque Nationale zenei gyűjteményében. Keletkezésük pontos ideje ismeretlen, csak a kialakulatlan, gyermekes kottaírás vall szerzőjük zsenge koráról.

Az első jelentős és már egyéni stílusjegyeket is felmutató zongoraművek 1865-ből származnak. A fantasztikus vadászat (La Chasse fantastique) Bizet ragyogó manuális készségéről vall Thalberg és Liszt igézetében, de már felbukkan benne a későbbi művekre annyira jellemző kromatika, meg a merész modulációsorok és harmóniafüzérek. A mű formája a lehető legszabályosabb periódusok szabályos váltakozását mutatja a tematikus fejlesztés és az átvezető részek csaknem teljes mellőzésével. Ez a formai zártság Bizet valamennyi zongoraművének legjellemzőbb sajátossága.

Bizet ez idő tájt már túl van első operáin (Csodadoktor, Don Procopio, Gyöngyhalászok) és első szimfonikus művein (C-dúr szimfónia, Róma), és a Szép perthi lány komponálása köti le a figyelmét. Már elszakadt korai éveinek olasz stílusától, helyesebben az olasz melodikát anyanyelvi szinten alkalmazza saját egyéni kifejezésmódjához alakítja; már Gounod rendkívül mély hatásától is megpróbál szabadulni,de ez a befolyás annyira erősnek bizonyul, hogy csak élete legvégső műveiben szűnik meg úgy ahogy. Még az életművet betetőző Carmenben is találunk gounoud-i emlékeket.

 

Letöltés / Download

Julia Severus játszik (2009. június, Piano School, Berlin) 

 

Mp3 44.1 kHz - 320 kbps

 

Letöltés / Download  vagy   itt



Forrás: Németh Amadé