Georges Bizet-t szenvedélyes kapcsolat fűzte a zongorához. Ha gátlásait le tudta volna vetni, kora egyik legjelentősebb
zongoraművésze lehetett volna. Így vallott róla Marmontel, Halévy, Liszt, Berlioz, Saint-Saëns, Guiraud és sokan mások. Mivel félelme visszatartotta a hangversenyezéstől, zongoraművek hosszú sorával hódolt kedvelt hangszerének, és ezeket a műveket intim baráti körben
gyakran játszotta.
Legelső zongoradarabjai gyermekkorából és tanulóéveiből maradtak fent, javarészük kéziratban
hever a párizsi Bibliothèque Nationale zenei gyűjteményében. Keletkezésük pontos ideje ismeretlen, csak a kialakulatlan, gyermekes kottaírás vall szerzőjük
zsenge koráról.
Az első jelentős és már egyéni stílusjegyeket is felmutató zongoraművek 1865-ből származnak. A fantasztikus vadászat (La Chasse fantastique) Bizet ragyogó manuális készségéről vall Thalberg és Liszt igézetében, de már felbukkan benne a későbbi művekre annyira jellemző kromatika, meg a merész modulációsorok és
harmóniafüzérek. A mű formája a lehető legszabályosabb periódusok szabályos váltakozását mutatja a tematikus fejlesztés és az átvezető részek csaknem teljes mellőzésével. Ez a formai zártság Bizet valamennyi
zongoraművének legjellemzőbb sajátossága.
Bizet ez idő tájt már túl van első operáin (Csodadoktor, Don Procopio, Gyöngyhalászok) és első
szimfonikus művein (C-dúr szimfónia, Róma), és a Szép perthi lány komponálása köti le a figyelmét. Már elszakadt korai éveinek olasz stílusától, helyesebben az olasz melodikát anyanyelvi szinten alkalmazza
saját egyéni kifejezésmódjához alakítja; már Gounod rendkívül mély hatásától is megpróbál szabadulni,de ez a befolyás annyira erősnek bizonyul, hogy csak élete legvégső műveiben szűnik meg úgy ahogy.
Még az életművet betetőző Carmenben is találunk gounoud-i emlékeket.
Letöltés / Download Julia Severus játszik (2009. június, Piano School, Berlin)
Mp3 44.1 kHz - 320 kbps
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése