Komolyzene (Classical): Bizet: Rajnai dalok (Chants du Rhin)

A Rajnai dalok (Chants du Rhin) hat zongoradarabja a „lieder pour piano“ műfaji megjelölést viseli, és Bizet-t Joseph Méry költő gyenge versei ihlették megírásukra. Méryvel Baden-Badenben került kapcsolatba és librettót várt tőle, de csak gyenge költeményeket kapott. A döcögő sorokból dalt nem tudott írni, némelyik vers hangulata azonban megragadta képzeletét, és így keletkezett a hat „chant sans paroles". Mindegyik egy-egy Méry-vers címét viseli, és valamennyi darab ajánlása másnak szól.

A sorozat első darabját, a Hajnalt (L'Aurore) első zongoratanárának, Marmontelnek ajánlotta. Andantino espressivo, derűs C-dúrban. A dallam a jobb kézben van, a balkéz tizenhatodos tört akkordjai kísérik. Tiszta, derűs hajnal hangulata ered a műből, vándorlásra igen alkalmas az idő. A darab szabályos dalformában készült és Schumann gyermekdarabjaihoz áll legközelebb.

Elutazás (Le Départ) a második tétel címe, ajánlása Francis Planté zongoraművésznek szól. A dallamot a balkéz játssza, a jobbkéz a mozgás, utazás érzetét keltő triolákkal kíséri:

A dallam egyik kézből a másikba vándorol és gyarapszik,gazdagodik, betölti az arányos dalformát.

Álmok (Les Ręves) a sorozat harmadik darabja. Hangneme Desz-dúr, nyolcadokban kopogó Asz-orgonapontja. Chopin Desz-dúr (Esőcsepp) prelűdje hangulatának, a dallam a Gyöngyhalászok előjátékának rokona. A Rajnai dalok egy példányát Bizet Ambroise Thomas-nak ajándékozta. A neves operaszerző 1866. március 7-én szívélyes hangú levélben köszönte meg az ajándékot. Különösen az Álmok tétel nyerte meg a tetszését, amelyről így ír: „gyöngyszem, amelyet szívesen előadnék, ha zongorista lennék. Köszönöm, hogy gondolt rám". A tétel ajánlása Félix Le Couppey zongoraművésznek szól. Főtémája:

A ciklus negyedik darabja, A cigánylány (La Bohémienne) a maga korában heves vita tárgya volt. Heugel, a sorozat kiadója ízléstelennek tartotta, mások halvány Chopin mazurka-utánzatnak. Bizet öntudatosan megvédte a művét. Heugelnek írja: „Úgy vélem, hogy eredeti ritmust találtam; ön szerint banális... Felkeresem önt holnap reggel vagy holnapután, elbeszélgetünk erről, és megkeressük a zavar okát. Már tárgyaltam a dologról különböző muzsikusokkal— Gounod-val, Guiraud-val stb. A mi Bohémienne-ünket háromszor vagy négyszer lejátszottam többeknek és meggyőződtem arról, hogy kiadványunk legsikeresebb száma lesz. (Pillanatnyilag a közönségről beszélek.) Ha ön azt feleli, hogy ez semmit sem bizonyít, igaza van. Keressük meg tehát a zavar okát, és találni fogunk rá megoldást. Talán inkább az előadásmódon kellene változtatni, mint a kompozíción... "

A darabban nincs semmi chopines, de merészek a harmóniai fordulatai, mint ahogy ezt a dallam moll és dúr változatából vett idézetek is bizonyítják:

A különös táncdallam műfaja határeset a mazurka és a bolero között. Az idézetteken kívül megszólal még a téma E-dúrban, d-, cisz-, és gisz-mollban, a Meno vivo szakasznál az idézett főtéma alatt a balkéz éneklő ellendallamot játszik. Szellemes Kódában, halkan cseng ki a mű, amelyet Charles Délioux zongoraművésznek ajánlott Bizet.

Bizalmas közlések (Les Confidences) az ötödik darab címe, ajánlása Charles Bériot hegedű virtuóznak szól. Előjegyzés E-dúr, Andante, 4/4. A diszkrét dallamot és mormoló szextolás kíséretét a jobbkéz játssza, míg a bal akkordokkal támasztja alá az építményt. Leginkább Mendelssohn szöveg nélküli dalaira emlékeztet ez a tétel, akárcsak az utolsó, a hatodik:

A visszatérés (Le Retour), amelynek ajánlása a pályatársnak és jóbarátnak, Camille Saint-Saëns-nak szól. A Rajnamenti utazás véget ért, az utas örvendezve megtér otthonába. Az ujjongó dallam kísérete megoszlik a két kéz között.

A Rajnai dalokat Heugel kiadó megbízására komponálta Bizet a Szép perthi lány keletkezésének idején. Van e művekben némi elnagyoltság, felszínesség, ami sietségről árulkodik. Bizet kiegyensúlyozott formaérzéke azonban feledteti a mű gyengéit, és ha a többi tétel nem is, a finom dallamívű Álmok és az eredeti Cigánylány maradandó értéke a zongorairodalomnak.