2015. március 2., hétfő

Ravel: A tücsök (Le grillon)


Maurice Ravel: Történetek a természet világából (Histoires naturelles) Op.50, No.2., 1906

Jules Renard (1864 - 1910): "Le grillon" (Histoires naturelles, 1894)
C'est l'heure où, las d'errer,
l'insecte nègre revient de promenade
et répare avec soin le désordre de son domaine.
D'abord il ratisse ses étroites allées de sable.
Il fait du bran de scie qu'il écarte
au seuil de sa retraite.
Il lime la racine de cette grande herbe
propre à le harceler.
Il se repose.
Puis il remonte sa minuscule montre.
A-t-il fini? Est-elle cassée?
Il se repose encore un peu.
Il rentre chez lui et ferme sa porte.
Longtemps il tourne sa clé
dans la serrure délicate.
Et il écoute: Point d'alarme dehors.
Mais il ne se trouve pas en sûreté.
Et comme par une chaînette
dont la poulie grince,
il descend jusqu'au fond de la terre.
On n'entend plus rien.
Dans la campagne muette,
les peupliers se dressent comme des doigts
en l'air et désignent la lune.

A tücsök

Ez az az óra, amikor a néger rovar,
bolyongásába belefáradva, hazaérkezik,
s birodalmában gondosan rendet teremt.
Először megtisztítja a szűk járatokat a  homoktól.
Fűrészport készít, melyet szétterít
menedékhelyének küszöbén.
Elreszeli egy hatalmas fűszál gyökerét,
mely az útjában állt.
Pihenőre tér.
Felhúzza csöppnyi óráját ezután.
Befejezte? Összetört?
Újra pihen még egy kicsit.
Behúzódik a házába és becsukja a kaput.
Hosszasan forgatja a kulcsot
a parányi zárban.
Hallgatózik. Semmi rendkívüli odakinn.
Mégsem érzi biztonságban magát.
S mint valami könnyű láncon,
melynek csigája nyikorog,
a föld mélyébe ereszkedik.
Nem hall többé semmit.
A néma vidéken a nyárfák
ujjként merednek a levegőbe,
s a holdra mutatnak.


Hárs Ernő fordítása


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése